Akár koalíciós feszültséghez is vezethet a szombati tisztújítás a KDNP-ben. A kisebbik kormánypártban felerősödtek a Semjén Zsoltot és a Fidesszel való szövetséget bíráló hangok. A kereszténydemokraták belső ellenzékének azonban fel kellene ismernie, hogy pártjuk önállóan életképtelen, társadalmi támogatottságuk gyakorlatilag kimutathatatlan.

Isten nevének szerepeltetésére nincs egységes európai formula. A készülő magyar preambulumáról is el kell dönteni, hogy Isten szerepeljen-e benne, ha igen milyen formában történjen az.  Ha szükség van előszóra az alkotmányban, van-e helye benne Istennek? Miért van ennek ekkora jelentősége? Egyáltalán: mi a baj Istennel?

A vitatható kormányzati döntések ellenére, az ellenzék az áprilisi országgyűlési választások óta nem találja helyét, hangját, szerepét a magyar politika erőtérben. Az MSzP, legnagyobb ellenzéki pártként is elsősorban belső csatározásaival van elfoglalva. Medgyessy Péter volt miniszterelnök szerint hatékonyabban lehetne képviselni a szociálliberális tábor érdekeit három különböző szervezetben.

A magyar kormány legfőbb vállalása a januárban kezdődő soros elnökségre az európai romastratégia megalkotása. A francia és olasz cigánytáborok felszámolása, illetve az azt követő összeurópai társadalmi és politikai vita is mutatja a kérdés megoldásának sürgősségét. A kormány olyan stratégia kialakítását fontolgatja, amit a tagállamoknak kötelezően be kell tartaniuk.

Az országgyűlés előtt két olyan törvényjavaslat is van, amely zárva tartaná a boltokat vasárnaponként: az egyiket a kormánypárti KDNP, a másikat az ellenzéki Jobbik jegyzi. A kormány és a Fidesz-frakció még nem döntött az ügyben, pedig nélkülük elképzelhetetlen a javaslat keresztülvitele a törvényhozáson.

 A kormány újra életre hívta a Gyurcsány Ferenc által alapított Országmárka Tanácsot. A testület feladata - a Magyar Turizmus Zrt. hasonló imázsépítő munkája mellett -, hogy kitalálja, mivel lehet népszerűvé, ismertté és azonosíthatóvá tenni Magyarországot.

...

 Orbán Viktor áprilisi kitörő választási győzelméhez az is hozzájárult, hogy a választók bíztak abban, hogy az addig mantraszerűen ismételt és dogmaként védett évtizednyi megszorításoknak vet majd véget. Arról a jelenségegyüttesről van szó, amiben a magyar lakosság döntő többsége szocializálódott: "még néhány évig meg kell húzni a nadrágszíjat, aztán majd utolérjük Ausztriát és jön a Kánaán". Ehhez a társadalmi igényhez és orbáni ígérethez tökéletesen passzolt a nem szokványos nézeteiről ismert, a bal- és jobboldali média által is kikezdett nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György. Hogyan is épül fel a gazdaságpolitika új magyar modellje és hogy állunk majd a jövőben az eddigi dogmával?

Ki ne játszott volna már el a gondolattal, vajon hogy néz majd ki a világunk 500 év múlva, mivel közlekedünk, hogyan élnek az akkori emberek, hova jut a civilizációnk? S melyikünk nem ábrándozott még arról, milyen lenne gazdagon, gondtalanul élni? A Time Travel Fund (www.timetravelfund.com) most azt állítja, 10 dollárért cserébe mindezt elénk tárja...

 Továbbra sem született egyértelmű döntés arról, hogy támogatja-e a kormány a szegedi lézerközpont beruházását. A határidő ugyanakkor szorít: a Prága, Bukarest és Szeged együttműködésében megvalósuló projekt terveit 2011 márciusáig kellene elkészíteni.

 Az elmúlt napokban már sokan és sok helyen kiveséztük a magánnyugdíjpénztári megtakarítások "államosításának" várható gazdasági hatásait, a kormányerők által alkalmazott izomból politizálás rendkívül visszatetsző voltát és persze a fideszes politikusok következetlenségét e kérdésben. A vita során ugyanakkor számos kérdés megválaszolatlan maradt, újak születtek, melyekre megpróbál ez a bejegyzés választ adni: bedőlhet-e a forint és a tőzsde; államosításról van-e szó; hogyan lehet stabilabbá, fenntarthatóbbá tenni a kirovó-felosztó nyugdíjmodellt - ezekre a kérdésekre keressük ma a választ...