Isten nevének szerepeltetésére nincs egységes európai formula. A készülő magyar preambulumáról is el kell dönteni, hogy Isten szerepeljen-e benne, ha igen milyen formában történjen az.  Ha szükség van előszóra az alkotmányban, van-e helye benne Istennek? Miért van ennek ekkora jelentősége? Egyáltalán: mi a baj Istennel?

Az európai alkotmányok sorba véve az láthatjuk, hogy többfajta gyakorlat mutatkozik azzal kapcsolatban is, hogy egyáltalán van-e preambuluma az adott állam alkotmányának avagy nincs; de differencia abban is áll, hogy ha van, megemlíti-e Isten nevét, és ha igen, milyen formában teszi azt. Azon alkotmányok, amelyek utalást tesznek Istenre, három jól elkülöníthető csoportba sorolhatók:

• A német alkotmány gyakorlatias módon tekint Istenre: az alkotmányozó német nép felelősséggel, elszámolással tartozik egy magasabb erőnek. Ezzel az aspektussal is kidomborítják alkotmányuk jelentőségét.
• Lengyelország alkotmánya megpróbálja harmóniába hozni az istenhívők és a más világnézetűek érzékenységét. Alkotmányuk a következő fordulattal él: "mi a lengyel nemzet - a Köztársaság valamennyi állampolgára, mindazok, akik hisznek Istenben, mint az igazság, jóság és szépség forrásában, mindazokkal, akik nem osztoznak ebben a hitben, de tiszteletben tartják a más forrásokból táplálkozó egyetemes értékeket..." A lengyel alkotmány feltételezi, hogy polgárai értékalapon gondolkodnak, ugyanakkor nem várja el, hogy ezt mindenki Istenből vezesse le.
• Az ír vagy a görög példa az alkotmány imádságos hangulatát mutatja be. Ezek a népek Isten nevében alkotmányoznak, sőt egyértelműen a keresztény Isten nevében teszik azt.

 Alapvetően a tolerancia és a sokszínűség hívei próbálják megkérdőjelezni, hogy mások Isten nevére hivatkozzanak. A hivatalos liberális érvkészlet szerint az Isten szónak azért nincs keresnivalója semmilyen közügyben, mert ellentmond a semleges állam koncepciójának. A semleges állam azonban a Tiszta Beszéd szerint csupán illúzió. Bizonyos esetekben igenis dönteni kell alternatívák között, s minden döntés érdeksérelmekkel jár együtt. Az eutanázia megtiltása, a meleg párok örökbefogadási joga a monogám házasság etc. mind érdeksérelemmel jár együtt - még egy "semleges államban" is. Az, hogy az elmúlt húsz évben Istent kihagyták az alkotmányból nem azt jelentette, hogy az állam semleges volt, hanem azokat hozta kedvező helyzetbe, akik a vallást és a vallásosokat háttérbe akarták szorítani. Ezen logika alapján Istenre hivatkozni a preambulumban teljesen legitim értékválasztás lenne.

 A Tiszta Beszéd véleménye szerint a leghasznosabb az lenne, ha a lengyel megoldáshoz hasonlatos szófordulattal operálnának az alkotmányozók. Ebben a verzióban ugyanis az egyik legfontosabb történelmi magyar érték, a vallásszabadság összes haszonélvezője fogódzkodót találhatna.