Európai romastratégia
A magyar kormány legfőbb vállalása a januárban kezdődő soros elnökségre az európai romastratégia megalkotása. A francia és olasz cigánytáborok felszámolása, illetve az azt követő összeurópai társadalmi és politikai vita is mutatja a kérdés megoldásának sürgősségét. A kormány olyan stratégia kialakítását fontolgatja, amit a tagállamoknak kötelezően be kell tartaniuk.
Orbán Viktor legnagyobb vállalása az Unió soros elnöksége idejére az EU-s romastratégia megalkotása. A tervezet két különböző szálon fut egyszerre: az Unió intézményeiben már évek óta folyik a munka, miközben Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár is dolgozik egyen. Az államtitkárság elképzelése szerint az előbbi csupán bizottsági ajánlás lenne, míg a magyar változatot kötelezően végre kellene hajtaniuk a tagállamoknak.
Annak ellenére, hogy akadnak pozitív példák az integráció hatékony megvalósítására (szakemberek szerint Hódmezővásárhely vagy Szeged példája iránymutató lehet), be kell látni, hogy az eddigi magyar "cigánypolitika" kudarcot vallott. A többségi társadalom általában csak a megkülönböztetett figyelmet, a pozitív diszkriminációt és a címzett támogatásokat látja; miközben a gazdasági krízisben (vélten vagy valóban) továbbromló közbiztonságérzet még inkább mélyíti a szakadékot. Egyelőre az sem világos, a romaintegráció melyik részére kerüljön a nagyobb hangsúly: a foglalkoztatás- avagy az oktatáspolitika fontosságára építve alkossák meg a stratégiát.
A Tiszta Beszéd véleménye szerint mindenesetre tisztán látszik, hogy megbukott az a gyakorlat, miszerint pusztán szegénységi kérdésként kezelték a problémát. A szegénység csökkentése ugyanis nem működhet akkor, ha nem helyeznek külön hangsúly a romák helyzetére. A cigányok helyzete ugyanakkor bonyolult: az egyes országokban egészen különböző társadalmi problémákat vet fel.
Magyarország példájából okulva azonban látható: kormányaink elhibázott romapolitikát folytattak. Iskolai integrációs kísérleteink, segélyezési rendszerünk erősítették a magyarok ellenszenvét a cigányok iránt, miközben egyre erősödő magyarellenesség jellemzi a legnagyobb hazai kisebbséget is. A jelenlegi nyomor kezeléséhez, a cigányság beilleszkedéséhez mindkét félnek akarnia kell felszámolni a jelenlegi helyzetet. Ha pedig a stratégia jövőbeli keretéről van szó, túlburjánzó bürokrácia helyett átláthatóvá kell tenni a felzárkóztatásra szánt pénzek felhasználását.
A társadalmi együttélés problémáival, nehézségeivel már foglalkoztunk korábban:
