A West Balkánban szombat éjjel történt tragédia nem egy rosszul sikerült, hanyagul szervezett buli katasztrófája, hanem Budapest éjszakai életében gyakorlatilag mindenki által ismert jelenségek "jéghegycsúcsa".Tipikus iskolapéldája az arcot elfordító, közömbös, érdektelen társadalmunknak, a következmények nélküli országnak, a korrupcióval és megvesztegetéssel átitatott rendszerünknek.

A felsőoktatás felhígulása az oktatás színvonalának esésén, valamint a diploma értékének csökkenésén túl, új jelenségeket is a felszínre hozott: ma már több szakdolgozatíró-hálózat kínál megoldást az államvizsga előtt álló hallgatóknak a diplomamunka megírásában. A Tiszta Beszéd részére az egyik ilyen csoport vezetője adott betekintést a rendszer működésébe.

 A kormány azon terve, hogy teret enged az infláció növekedésének, valamint a javaslat a monetáris tanács tagjai kinevezésének rendjének módosításáról, kiváló lehetőséget biztosít ahhoz, hogy körüljárjuk Magyarország makrogazdasági helyzetét, továbbá belátni, hogy a fiskális és monetáris politika közös hitelességi deficitje és egymáshoz való bizalmának hiánya együttesen tehet az ország gazdasági bajairól. Magyarország elmúlt 8 éves gyenge gazdasági teljesítmények elemzése során érdemes megjegyezni, hogy a kormányzat felelősségén túl a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája sem segítette elő hazánk makrogazdasági helyzetének javulását. A monetáris politika alapkérdésére a válasz a közgazdasági iskolák ...

"Egy magyar nemzet van, egy magyar állampolgárság lesz." - nyilatkozta Semjén Zsolt, még tavaly áprilisban, majd nem sokkal azután az Országgyűlés megszavazta az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló, általában csak kettős állampolgárságként emlegetett törvényt. Az akkortájt kibontakozó társadalmi vita kulcskérdése az volt: az "új" magyar állampolgárok elnyerik-e a szavazójogot is, a nemzethez való tartozás legmagasabb fokú kifejezésén túl. Az új alkotmányt előkészítő bizottság tagjai köréből kiszivárgó információk alapján ma már egyértelmű  választ kaphatunk egykori kételyeinkre.

A belvárosnak meg kell halnia? Vajon a plázák térhódítása sorvasztja el a kisebb belvárosi boltokat? Ezekre a kérdésekre keressük a választ mai bejegyzésünkben, majd később a hozzászólásokban. A kérdés aktualitását egy minapi séta adja a Rákóczi úton, amely néhány évtizede még korzózások, kirakatnézegetések kedvelt színhelye volt, mára azonban szinte az autópálya bevezetőszakaszává vált, amelynek forgalma akkor is taszítaná a közönséget, ha nem épültek volna időközben bevásárlóközpontok. Ellenpéldaként ugyanakkor az Andrássy út hozható, ahol a shopping centerek alternatívájaként a luxusmárkák találtak otthonra.

 Napjaink multikulturalizmusa, liberális társadalom felfogása új kérdések elé állítja az európai társadalmakat. A kérdések önmagukban nem problémák, azonban kezelésük (avagy figyelmen kívül hagyásuk) lehet problematikus. Az oly sokat górcső alá vett bevándorlás kérdésének egyik érdekes eredménye, hogy az európai közösség előbb-utóbb kénytelen lehet napirendre venni a házasság intézményének reformját: elképzelhetővé válhat a többnejűség/többférjűség engedélyezése és szabályozása is.

 Csekély publicitást kap a honi sajtóban és a blogközösség vitafórumain is, de az Orbán-kormány tevékenységét közel sem övezi akkora idegenkedés, mint amennyire azt egyesek itthon láttatni szeretnék. Időről időre találkozhatunk ugyanis méltató, elismerő véleményekkel is: tengerentúli liberális körökben többször foglalkoznak hazánkkal, mint bezzegországgal, valamint Orbán Viktorral, mint az új progresszív példaképpel ; egyes elemzőintézetek szerint pedig Magyarország érti legjobban Európában, milyen irányba mennek a dolgok  a világban. Legutóbb pedig a The Times publicistája adott hangot azon nézetének, miszerint a Magyarországot érő vádak zöme alaptalan.

 Folytatjuk sorozatunkat, melyben a hazai árakat vetjük össze nemzetközi példákkal. Jelen dolgozatban a budapesti személyszállítási tarifákat vettük górcső alá, s néztük meg, azok hogyan állják meg helyüket az európai porondon.

 Sűrűsödnek a gondok a Jobbik Magyarországért Párt "feje" felett. Még november végén jelentette ki Vona Gábor, az egyébként általa alapított Magyar Gárda vezetőjéről, hogy alkalmatlan feladata ellátására; minap pedig kizárták országgyűlési frakciójukból Pősze Lajos képviselőt, mert "eltávolodott a párt irányvonalától". Mindezt tetézi, hogy a közvéleménykutatások szerint a párt támogatottsága az áprilisi országgyűlési választások óta folyamatosan csökken. Az akkori 17 %-ból az elemzők szerint mára csupán 10 maradt.

 Annak ellenére, hogy az idelátogató külföldiek többsége úgy tekint vissza a magyarokra, mint egy mosolygós, segítőkész nemzetre, mi, itt élők azért pontosan tudjuk, hogy sokkal inkább igaz a sírva vigadó életfelfogás. Nem árulok el nagy titkot, amikor azt mondom, alapvetően borúlátó, panaszkodásban élen járó, saját eredményeinket és erényeinket meg nem látó, a hazait mindig rosszabbnak tekintő hozzáállásunk van.