2013. ápr 12.

Bér/feszültség

írta: szincsák
Bér/feszültség

 Ha konkrétan nem is fogalmazódik meg a kérdés, valahol mindannyiunkat foglalkoztat, hogyan lehetséges az, hogy Magyarországon időben ugyanannyit dolgozik az ember és minden ugyanannyiba vagy többe kerül, mint a Lajtán túl, mégis töredékét keresi a munkavállaló, mint a francia vagy a holland kolléga? Talán a blogger-közösség választ tud adni a kérdésre.

Természetesen lehet érvelni, hogy a hazai termelékenység, a hasznos munkaidő, a képzettség alacsonyabb, mint Nyugat-Európában. Ugyanakkor ez az érvelés csupán bizonyos szektorokban igaz és érvényes. Józan ésszel például megmagyarázhatatlan, hogy egy pékség, vagy más alapvető élelmiszert elállító/árusító cég mivel is tudna több profitra szert tenni, mint nálunk - hiszen elvileg a kereslet bármilyen jövedelemszint mellett nagyjából állandó. A pékség alkalmazottjai nálunk mégis negyedannyit keresnek, mint mondjuk Svájcban.

Még jobb példa a mobilkommunikáció. Ugyanazzal, sőt időnként jobb technikai feltételek mellett, kedvezőbb kihasználtsági mutatókkal is kétszer annyiba kerül a telefonálás, a mobilinternet, mint mondjuk Ausztriában. Az alkalmazottak bérei miért nem magasabbak akkor itthon?

A demagógiát tényleg mellőzve, hol található az a költség/ráfordítás a magyar gazdaságban, amely nem teszi lehetővé az azonos jövedelmi szintet?

És ha már rendszerünk nagy kérdéseire keressük a választ, hogyan lehetséges az, hogy Magyarországon mondjuk gabonatúltermelés esetén is növekednek az árak, miközben a közgazdász hallgatók féléveken keresztül tanulják a mikroökonómia egyik alapvetését: növekvő kínálat és állandó kereslet mellett az árak csökkennek? Vagy miért éri meg a termelőknek kiönteni/megsemmisíteni/romlani hagyni termékeiket, ahelyett, hogy csökkentenék áraikat?

Közösen talán feloldhatjuk ezeket a dilemmákat és választ találhatunk azokra a kérdésekre, amelyek elvileg az egész magyar piacgazdaság létét vonják kétségbe.

Szólj hozzá

piacgazdaság kapitalizmus ár fizetés bér jövedelem