Két nappal ezelőtt nyilvánosságra került információk szerint az ügyészség Gyurcsány Ferenc és több egyelőre meg nem nevezett rendőri és politikai vezető ellen folytat nyomozást terrorcselekmények gyanújával. A sajtóinformációk szerint a nyomozás alapját az adja, hogy a 2006 őszén lezajlott rendőri fellépések alkalmasak lehettek olyan körülmények teremtésére, ami az emberekben félelemérzetet kelthetett, illetve tarthatott fent. Az ügy kapcsán világossá vált, hogy a közbeszédben a mai napig nem sikerült különbséget tenni a szeptember 19-én a várost felforgató, az MTV székházat felgyújtó randalírozó tömeg, valamint az október 23-i békés megemlékezők között. Ezért érdemes felidézni az akkori eseményeket, hol és milyen formában is következett be a rendőrterror, valamint mi köze van ehhez az egykori miniszterelnöknek. A Tiszta Beszéd véleménye szerint azonban az ezt követő időszakban is valósultak meg a szabadságjogokat aránytalanul korlátozó, ezáltal liberális értelemben terrorgyanús cselekmények.

2006. szeptember 19.

A Rendőrségről szóló törvény 4. §-a kimondja, hogy a kormány a rendőrséget irányítja. Következésképpen: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, mint a kormány feje jogosult volt arra, hogy instrukciót adjon a rendőrségnek 2006. szeptember 19-én, majd október 23-án, illetve azt követően számtalanszor, amikor önkényesen és gátlástalanul olyan eszközöket vetett be, ami lehetetlenné tette, hogy politikai ellenfelei bármikor és bárhol demonstrációt szervezzenek. Látni kell, hogy nem az instrukció tényével van a probléma, hanem annak tartalmával. Az MTV ostromakor a veszélyhelyzet fokozása és a félelemérzet kiváltása és fenntartása miatt nem történt meg a rendőri erősítés odavezénylése, az objektum és a rendőrök testi épségének megvédése - ez az Ignácz-féle jelentésből nyilvánvalóan kiderül. Másrészről a stratégiai kérdés az, hogy a nemzetközi emberjogi normáknak megfelelően kell-e eljárni a tömegdemonstrációk és a tömegoszlatások esetén, avagy azok durva megsértésével, tömeges rendőri brutalitást és önkényes letartóztatásokat megvalósítva. Gyurcsány Ferenc ugyanis ez utóbbi instruálta a rendőrséget, hiszen úgy nyilatkozott: a rendőrség példamutatóan járt el. Nézzük a hírügynökségek jelentéseit, mi is történt aznap éjjel:  "A rendőrök a tüntetők fejét verik", "Fejmagasságban lövik a könnygázgránátokat az emberekre", "Több, mint száz embernek okoznak sérülést", "Gumibottal verik az embereket", "Ütnek mindenkit, ahol érik".

Ezután mondta azt a miniszterelnök, hogy példamutatóan járt el a rendőrség. A példát valóban megfogadták, és 20-án éjszaka ugyanígy jártak el. Ekkor már azt mondta Gergényi úr, hogy nagyon köszöni, hogy a miniszterelnök úr támogatását élvezhetik. Majd 21-én megint megdicsérte a rendőrséget a miniszterelnök: "Ebben a minőségben várom el a rendőrségtől a fellépést." Mi történt 20-án éjszaka?: "Könnygázgránátokat lőnek, egy fiatal fejsérülést szenved", "Egy fiatalt a fülénél talált el a gránát, súlyos sérülést szenved", "Néhány tiltakozott közvetlen közelről, gumilövedékkel lőttek hasba", "Nyolc fiatalt úgy vernek agyon, hogy nem tudnak lábra állni", "Egy embernek kiverik három fogát", "Nyakon lőnek egy fiatalt gumilövedékkel". Ezek szerint ez az a minőség, amit a volt miniszterelnök úr elvárt...

Ezután nem meglepő Morvai Krisztina - az akkor még - független jogászbizottság elnökének kijelentése, miszerint vér tapad Gyurcsány Ferenc kezéhez. Márpedig nem lehet másképp értelmezni azt a fellépést, hogy példamutatónak nevezi azokat az eseményeket, amelyek fentebb már ismertetésre kerültek. S bár valóban effektíve nem tapad vér a kezéhez, de ha elmegyünk a váci fegyházba, vagy a kalocsai női fegyházba, ott 15 év körüli fegyházbüntetéseket töltenek olyanok, akik felbújtói minőségben soha egyetlen ujjal nem nyúltak hozzá senkihez rossz szándékkal, de mégiscsak emberölés miatt töltik ott a büntetésüket.

A kórházak és mentőszolgálatok adatai alátámasztják a hírügynökségi jelentéseket, a Morvai-Bizottság jelentésében részletesen van tárgyalva számuk, arányuk (a fejsérüléseké például, amivel bizonyítható, hogy direkte fejmagasságban lőtték a gránátokat és a gumilövedékeket). Ezekszerint itt egy tömeges emberi jogsértésről van szó, amely 2006. október 23-án újra bekövetkezett Magyarországon...

2006. október 23.

A pánik kiváltásához majd fenntartásához egyre erősebb ingerhatásokra volt szükség, ezért tolták rá tudatosan a rendőrök az erőszakba fordult Kossuth téri oszlatás résztvevőit az Astoriánál lévő a Fidesz-megemlékezésére. A televíziós csatornák felvételein látható, hogy az Alkotmány utcából kiterelt tömeg útját a rendőrség tudatosan, rendőri sorfallal zárta le a Nyugati tér felé a menekülési útvonalakat, s ugyanez volt tapasztalható a Bajcsy Zsilinszky utcán és a Károly körút mellékutcáinál is. Egyetlen kivétel volt, a Gerlóczy utca, ahová viszont folyamatosan könnygázgránátokat és gumilövedékeket lövöldöztek a rendőrök. Tehát szó sem volt tömegoszlatásról. Oktbóber 23-án Budapesten ugyanis a rendőrség - a miniszterelnök utasítására - a Kossuth térről kikergetett megemlékezni vágyókat, menekülési útvonalakat nem hagyva, tudatosan belenyomta a Fidesz nagygyűlés békés ünneplőibe. 

A Göncöl-bizottság rámutat egy jelenségre: lehallgatott telefonbeszélgetések árulkodnak arról, hogy a tömegben voltak olyan emberek, akik tudatosan rá akarták húzni a tömeget a Nagygyűlésre. Viszont ha az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően jár el a rendőrség, védi és biztosítja a békés megemlékezést, a gyűlekezéshez való jogot, akkor ezt nem tudták volna véghezvinni. Ezzelszemben a rendőrség segítette ezeknek a "ráhúzó embereknek" a tevékenységét, hiszen lezárta az összes menekülési útvonalat. Érdekes adalék még ezentúl, hogy a Gönczöl-jelentés szerint sem bizonyítható, hogy a tömegoszlatásnak nevezett tudatos provokációnál lett e volna felszólítás annak megkezdésére. Ilyenformán pedig milyen tömegoszlatás az, ahol nincs lehetősége a tömegnek feloszlani?!

Sokat feszegetett kérdés az, hogy miért érdeke a közhatalomnak, a kormánynak és a rendőrségnek, hogy ilyen botrányos módon történjen meg a tömegoszlatás? Gyurcsány Ferenc nyilatkozata az ATV-ben szeptember 19-én (!) választ ad erre: "Akkor kell lemondani egy miniszterelnöknek, ha elveszíti a politikája támogatását. Szerintem viszont ha választani kell a ribillió és Gyurcsány Ferenc között, akkor Gyurcsány Ferencet választanák az emberek." Ez alapján kijelenthető, hogy Gyurcsány Ferenc tudatosan, önmaga hatalmának védelmében gerjesztette a feszültséget és a félelemérzetet az állampolgárokban. E hatalomféltésnek köszönhető az a démonizálás, ami a mai napig tapasztalható, miszerint az akkori közhatalom és a közhatalmat szolgáló média összemossa azt a pár tucat erőszakoskodó garázdát, akik az MTV-nél gyújtogattak és rendőröket vertek összemossa a többi, több tízezres tüntetővel, akik a Gyurcsány-kormány hazugságai miatt demonstráltak. De az, hogy két-háromszáz ember (a pszichikai bűnsegédeket is beleszámolva) randalírozott, semmiféle okozati összefüggésben nem áll azzal, hogy később a rendőrség kardlapozta, lovasrendőri rohamban részesítette, szemmagasságban gumilövedékekkel lövöldözte az embereket.

Későbbi események

Három olyan fő mozzanat van a későbbiekben, amit a Tiszta Beszéd elfogadhatatlannak tart.

1. Liberális jogállamban elképzelhetetlen és megengedhetetlen, hogy embereket jogerős bírói ítélet nélkül, politikai nyomásra éveken keresztül fogva tartsanak - Budaházy ügy.

2. Politikai nyomásra, törvényt nem sértő, jogszabályba ütköző cselekményt nem folytató szervezetet szintén nem lehet betiltani - Magyar Gárda. Későbbi békés ülődemonstrációjukat brutális módon szétverni szintén nem való felnőtt demokráciába.

3. A szólásszabadságot korlátozni nem lehet. Megtörtént történelmi események tagadásáért, vitatásáért börtönbüntetést kapni nevetséges.

A Tiszta Beszéd megrögzött liberális. Meggyőződése szerint semmilyen okból nem lehet korlátozni a szólás- és véleményszabadságot, valamint a békés gyülekezéshez való jogot. Aki ezt megteszi, az terrorista. A fenti események tudatában ez Gyurcsány Ferencről bátran kijelenthető.