Bár a közös európai valuta bevezetésének feltételeit könnyedén teljesíthetné az ország néhány éven belül, Orbán Viktor mégis úgy nyilatkozott legutóbbi brüsszeli útja úton, hogy "a csillagok jelenlegi állása szerint 2020 előtt nem lehet elképzelni Magyarország csatlakozását az euróövezethez." A kitolt bevezetési dátum újabb lehetőséget adhat azon ironizálók számára, akik szerint mire Magyarország az eurózóna tagja lehetne, addigra már nem is lesz közös fizetőeszköz.

Soros György már 2010 nyarán azt jövendölte, hogy az euró természetszerűleg bukásra van ítélve: egy monetáris eszközt nem lehet fiskális háttér nélkül üzemeltetni. A 2008-tól tartó gazdasági krízis pont ezért is viselte meg olyannyira a közös valutát használó országokat, mert nem állt a fizetőeszköz mögött az országok összehangolt gazdaságpolitikája. Németország felismerte érdekeit és kihasználva - az adósságcsapdába jutott országok hitelezéséből fakadó - zsarolási potenciálját, most gazdasági koordinációt erőltetne az eurózóna tagjaira. S pont ezek a lépések azok, melyek miatt hazánk nem érdekelt bevezetni az eurót. Németország ugyanis növelné az eurózóna tagjainak együttműködését a költségvetési politika területén, sőt elindítaná az országokat az adókulcs-harmonizáció útján. Így csatlakozni az övezethez viszont azt jelentené, hogy hazánk elveszítené versenyelőnyét a többi tagállammal szemben.

Pedig ha meglenne a politikai akarat, akkor három-négy éven belül teljesíteni lehetne a csatlakozás kritériumait. A költségvetés hiánya már megfelel az előírásoknak, az államadósság pont a magánnyugdíjpénztári pénzek felhasználásával kerül csökkenő pályára, de az inflációs cél is teljesíthető. A fő probléma sokkal inkább a sokat szajkózott strukturális problémákból adódik, hazánknak pedig ezek megoldására kell komoly hangsúlyt fektetnie. Ugyanis a ma bajban lévő országok (PIGS - Portugália, Itália, Görögország, Spanyolország) problémája is éppen az, hogy úgy lettek eurózóna tagok, hogy nem voltak elég versenyképesek a csatlakozáskor.

A magyar strukturális reformok kezdetét jelenthetik a két hét múlva bejelentésre kerülő intézkedések, melyek a nyugdíjrendszert, a gyógyszertámogatásokat, a tömegközlekedési kedvezményeket és a szociális kiadásokat érinti. Ezen lépések meghozatalának szükségességét mi sem bizonyítja jobban, hogy már a beharangozások is mennyiben erősítette a forint árfolyamát. Valóra válásuk pedig végleg helyreállíthatja hazánk megkopott renoméját a nemzetközi pénzpiaci szereplőknél.

Ha tetszett az írás, csatlakozz hozzánk facebookon:

Vagy ajánld ismerőseidnek ezt a cikket: