A kormány újra életre hívta a Gyurcsány Ferenc által alapított Országmárka Tanácsot. A testület feladata - a Magyar Turizmus Zrt. hasonló imázsépítő munkája mellett -, hogy kitalálja, mivel lehet népszerűvé, ismertté és azonosíthatóvá tenni Magyarországot.

Az uniós elnökségi stratégiához kapcsolódó kutatás szerint az EU-n belül nem él általánosan negatív sztereotípia Magyarországról, ugyanakkor pozitív jelzőt sem tudnak említeni, "jellegtelennek", "semmilyennek" látják az országot és a magyarokat egyaránt. Legjobb megítélésünk a nem EU-tag Törökország lakói szemében van, miközben a hollandok sorolták fel a legtöbb előítéletet és negatívumot. A legtöbb kritika a gazdasági élet kiszámíthatatlansága, a szolgáltatások alacsony színvonala és a rossz közbiztonság miatt érte hazánkat. De az is kikristályosodott, hogy a germán nyelvterületen a pusztaromantika teszi vonzóvá Magyarországot.

Az előző tanács a stratégia középpontjába az ország édesvízgazdagságára utaló jelmondatot (Hungary: still & sparkling) javasolta, ami a programok pezsgő sokszínűségére is adott volna egyfajta asszociációt. Az új Tanács ezt a stratégiát bővíti majd, illetve feladata lesz újabb márkaesélyes tulajdonságokat is felkutatni.

Az ország imázsának kitalálása mindenesetre szükségszerű. Elvonatkoztatva az országképről, a fővárosok arcainak versenyében is hendikeppel indulunk. Bécs a barokk, Amszterdam a liberalizmus, Barcelona a mediterrán nyüzsgés, Prága a középkori hangulat szerelmeseinek kínál desztinációt. Magyarországnak és Budapestnek sincs ilyen jellegzetes karaktere. Pontosabban nincs ilyen, jól kommunikált karaktere. Ti milyen képpel tennétek vonzóvá hazánkat, milyen gondolatmenetre, stratégiára építenétek fel az országimázst?

 Korábbi írásunk a témához kapcsolódóan: Az idegenforgalomról

A Tanácsban az előző kormány által delegált tíz tag mellett újabb tíz, döntően a jobboldalhoz kötődő értelmiségével egészül ki. Így részt vesz az országmárka kitalálásában Finta Sándor építész, Ablonczy Balázs történész, Kopp Mária pszichológus, Káel Csaba filmrendező (az elhíresült Happy End Kft. és Ezüsthajó Kft. alapítója). De részt vesz a munkában Papp-Váry Borbála, Pröhle Gergely minisztériumi helyettes államtitkárok, Dr. Törőcsik Mária közgazda, Dr. Baán László múzeumigazgató, Dr. Batta András rektor, Dr. Bendzsel Miklós (a szabadalmi hivatal elnöke), Dr. Méhes Márton (a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója), Nagy Bálint marketingszakember, Somlyai Dóra marketing-szakközgazdász, Aczél László kommunikációs szakember, Beke Zsuzsa PR-os, Bitter Brunó kommunikációs szakember, Dr. Cseri Miklós néprajzkutató, Kopek Gábor rektor, Lakatos Zsófia (a Magyar PR-szövetség elnöke), Rudolf Péter színész, Szénássy Alex arc director és Zoób Kati divattervező. A testület tagjai társadalmi munkában, díjazás nélkül látják el munkájukat.