A tavaly áprilisban elért - földcsuszamlásszerű - választási győzelmét a Fidesz azóta is úgy kommunikálja, mintha a választók akkor valaminek a lezárására, egy új kezdetére szavaztak volna. Az új Alkotmány zárja le és testesíti meg ezt a változást. Hogyan változtatja meg az új alaptörvény a mindennapjainkat? Mai írásunkban a legfontosabb pontokat vesszük sorba.

1. A meleg közösség lehetséges jogfosztása: az új Alkotmány egyértelművé teszi, hogy a házasság csak férfi és nő között jöhet létre. Ezen túlmenően a diszkriminációt tiltó rendelkezések közül is kihagyták az alkotmányozók a szexuális orientáció szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

2. A környezet fokozott védelme: bár a jogszabályok eddig is szem előtt tartották a "szennyező fizet" elvet, most azonban az alaptörvényben is garantálják azt. Az alkotmánytervezet kiterjed arra is, hogy "elhelyezés céljából" tilos Magyarországra hulladékot behozni. Az csak újrahasznosítás céljából lesz lehetséges.

3. Az állam pénzügyeinek szigorú kontrollja: több, jelentős újdonság is megjelenik az új alaptörvényben. Egyrészről előírja, hogy az államadósság legmagasabb szintje nem érheti el a nemzeti össztermék 50 %-át. A költségvetés egyensúlya felett a Költségvetési Tanács (tagjai: a Nemzeti Bank elnöke, az ÁSZ elnöke, valamint a köztársasági elnök megbízottja vezeti a testületet) őrködik. Érdekesség, hogy a köztársasági elnök fel is oszlathatja az országgyűlést, ha az adott év március 31-ig nem születik meg az új költségvetés.

4. "A tétlenség megöli az embert": Orbán Viktor legendás mondatát leképezve az új alaptörvény az eddigitől eltérően kötelességként és nem jogként tekint a munkára. Az szöveg értelmezése szerint senkit nem lehet munkára kötelezni, azonban az állam célja, törekvésének tárgya a teljes foglalkoztatás megteremtése.

5. Segélyért munkát!: a szociális biztonság garantálását csupán az anyaság, a betegség, a rokkantság, az özvegység és az árvaság esetére írja elő az alkotmánytervezet. Minden más esetben azonban az állam elvárhat a "közösség számára hasznos" ellenszolgáltatást a kedvezményezettől. Ez az előző pontot erősíti meg, miszerint a munka kötelesség.

6. Kétpilléres nyugdíjrendszer: az alkotmány szövegébe is bekerül, hogy a magyar nyugdíjrendszer "a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami" és az "önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények" nyugdíjintézményeiből áll. Ezzel megerősíti a Fidesz-KDNP tavalyi döntését, miszerint korlátozták a magánnyugdíjpénztárak tevékenységét.

7. A gyermek felelősséggel tartozik szüleiért: az új alaptörvény rögzíti, hogy a nagykorú gyermek köteles rászoruló szüleiről gondoskodni.

8. A tulajdon védelmének erősítése: a Tiszta Beszéd kifejezetten üdvözlendőnek tartja ezt a változást. Az új alaptörvény szerint ugyanis - elviekben - nem kell mérlegelnie a megtámadottnak a visszatámadási arányosságot, ergó a személy illetve a tulajdon ellen intézett támadás korlátlanul elháríthatóvá válik.

Végignézve a legfontosabb változásokat, megállapíthatjuk: ettől az alaptörvénytől nem változik jelentősen sem az állam működése, sem az ország, illetve az itt élők mindennapjai. Ugyanakkor megállapítható, hogy az alkotmánykészítők 

Végignézve a legfontosabb változásokat, megállapíthatjuk: ettől az alaptörvénytől nem változik jelentősen sem az állam működése, sem az ország, illetve az itt élők mindennapjai. Ugyanakkor megállapítható, hogy az alkotmánykészítők szándékaival ellentétben nem ez lesz az ország végleges alkotmánya. Hiszen a most készülő túlságosan napjaink társadalmi és gazdasági viszonyait igyekszik bebetonozni, így az utókor mindenképpen kénytelen lesz megváltoztatni azt - későbbi problémák, akkori kihívások kezelésére alkalmassá téve azt.

Ha tetszett az írás, csatlakozz hozzánk facebookon:

Vagy ajánld ismerőseidnek ezt a cikket: