Jövő januártól jönnek a vármegyék, 2013-tól pedig újra felállnak a járások - látszólag erről szól az Orbán Viktor miniszterelnök által is preferált önkormányzati átalakítás. A rendszer lényege azonban az erősen központosított közigazgatás, melyben a helyi önkormányzatok jogköre erősen korlátozott az államot képviselő "vármegyei ispánnal" szemben. Az átalakítás azonban nem dőlt még el, hiszen a központosításnak kormányzati oldalon belül is sok ellenzője van.

A kormányfő a Fidesz-KDNP frakciók soraiban jelenlévő nagyszámú (76) önkormányzati vezető miatt egyelőre csak teszteli az elképzelés keresztülvihetőségét, amely egyébként igencsak praktikus kérdéseket vet fel: hogyan alakul a főváros és a kerületi önkormányzatok viszonya; egyáltalán marad-e mindkettő vagy felbomlik Budapest; szükség van-e 3200 települési önkormányzatra vagy az apró településeket közös vezetéssel kellene irányítani?

Az átalakításokról a napvilágra került alkotmánytervezet sem ad világosabb képet, hiszen az összes jelentős kérdést nyitva hagyja: az új alaptörvény nem foglal állást például Budapest esetéről, melynél csupán fennhagyná a lehetőséget, hogy a városokban kerületek alakíthatók ki. Ugyanígy tesz a kistelepülések ügyében is, mivel nem derül ki a tervezetből, hogy minden településen szükség van-e önkormányzatra.

A Tiszta Beszéd véleménye szerint nincs. Természetesen az önrendelkezés mint olyan támogatandó, azonban gazdaságossági és hatékonysági kérdéseket nem lehet megkerülni. Populáris érv több európai ország példája (Lengyelország, Franciaország), ahol a lakosság szám nagyobb, mint hazánkban, azonban a települési önkormányzatok száma kevesebb, mint nálunk. Ennél azonban praktikusabb kérdés, hogy egy kistelepülés jegyzőjére például túlzott, teljesíthetetlen feladatokat ró a jelenlegi adminisztráció.

Az új alkotmánykoncepcióban találkozunk egy érdekes passzussal, mely az új rendszer kidolgozásakor érdekes vitákat válthat ki: a tervezetben az áll, hogy az önkormányzatok kötelezettségvállalásaihoz, kölcsönfelvételeihez a kormányhivatalok jóváhagyására lesz szükség. Felvetődik, hogyan valósul majd meg, ez a jóváhagyás: minden hitelszerződésénél a leendő ispánhoz kell majd jóváhagyásra menni, avagy csupán az év végi zárszámadással kell elszámolni a megyei vezetőnél. A helyi vezetők szerepkörét csökkenti azon elképzelés is, miszerint az államigazgatási feladatokat (okmányiroda, gyámhivatal etc.) elvonják és átadják a járási/vármegyei hivataloknak.

További nyitott kérdés a "politikai álláshalmozás" ügye: betöltheti-e majd ugyanaz a személy a polgármesteri és az országgyűlési képviselői pozíciót? Az összeférhetetlenség ellen szól, hogy több vezető politikus (Kósa, Lázár) is egyszerre töltik be a két hivatalt. Mellette szól viszont, hogy a 2014-tól felálló kisebb országgyűlésben a mandátumok kiosztásánál könnyebben kezelhetővé válna a feszültség, hiszen a polgármestereket eleve kizárnák a versenyből. További aktuálpolitikai haszna, hogy ki lehetne fogni az álláshalmozókról beszélő Jobbik vitorlájából a szelet...

Ha tetszett az írás, csatlakozz hozzánk facebookon:

Vagy ajánld ismerőseidnek ezt a cikket: