2010. dec 26.

A Nagy BKV-jegyár teszt

írta: Metropolisz
A Nagy BKV-jegyár teszt

A BKV körüli korrupciós botrányok sem tudják elterelni a figyelmet arról, hogy a vállalat, amelyik mozgásba hozza a várost, szolgáltatásainak minőségét tekintve sem áll éppen rózsásan. Az EuroTest 23 európai városéval vetette össze Budapest tömegközlekedésének minőségét. Nem született fényes eredmény: bár elégséges osztályzatot kapott, mégis csak Ljubjanát és Zágrábot sikerült megelőzni, például az utóbbiban a villamos 13 km/h sebességgel poroszkál. Ha a minőségről már van kimutatás, úgy gondoltuk, elkészítjük azt az összevetést, amelyik megmutatja, nemzetközi mércével mérve milyen áron kapjuk meg szolgáltatást.

Tesztünkben Bécs, Pozsony, Prága, Berlin, Róma, Amszterdam, Párizs és London közösségi közlekedését vetettük össze Budapesttel, azt vizsgálva, hogy egyórányi utazás vagy egy átszálló jegy ára menyibe kerül az adott településen, illetve ez az adott ország kereseteihez hogyan viszonyul.

   Jegyár HUF  Jegyár €  Br. éves Átlagbér € Br. Átl. órabér HUF
Budapest  490  1,8  9000  1265
Bécs  490  1,8  37800  5315
Pozsony  190  0,7  8400  1180
Prága  260  0,95  9200  1295
Róma  270  1  28000  3935
Párizs  430  1,6  32400  4555
London  1300  4,8  46000  6470
Berlin  570  2,1  40200  5650
Amszterdam  700  2,6  42000  5905

 

(A táblázatban 1 € = 272 HUF)
 
Már csak az árak felsorolásából kitűnik, hogy a budapesti tömegközlekedés ára a régiós szintet meghaladja, ugyanakkor a nyugat-európai nagyvárosokban többet kell fizetni a jegyért. Persze az is igaz, hogy pozsonyi vagy a prágai hálózatnál a budapesti sokkal fejlettebb (hangsúlyozzuk, hogy a hálózat fejlettségét tekintve, minőségét tekintve, ahogy az Eurotest is mutatja, nem) - így e tekintetben akár indokolható is lehetne a különbség. A táblázatban London esetében pusztán a metró tarifáit látjuk, a buszos utazás fele ennyibe kerül.
 
A fenti adatokból könnyen kiszámítható, hogy a budapesti tömegközlekedés extra drágának számít Európában. Míg egy római vagy bécsi munkavállaló átlagosan alig több mint 4 percet dolgozik egy átszállójegyért, s egy londoninak vagy prágainak is 12 percet kell dolgoznia érte, addig Budapesten 23 perc munkáért tudunk vásárolni egy átszállójegyet, de ha felszíni tömegközlekedést kívánunk igénybe venni (mivel ott nem használható az átszállójegy), akkor még ennél is többet.
 
Fordított megközelítésben, míg Budapesten egy órai munkáért 2,5 átszállójegy vásárolható, addig Pozsonyban akár 6, de Párizsban már 10, Bécsben vagy Rómában több mint 13.
 

A jegyárak kalkulációjánál a közlekedési vállalat természetesen sok faktort kénytelen tekintetbe venni: a bliccelők száma és az így kieső jegybevétel például Budapesten nyilvánvalóan magasabb, mint Amszterdamban. De a fenti rövid összevetésből is kitűnik, hogy elhibázott lépés volt az eddigi folyamatos jegyár növelés, s talán jó úton járnak Tarlósék akkor, amikor 2011-re a 2010-ben érvényes árakat tették érvényessé.
 
A BKV-val kapcsolatban már korábban is cikkeztünk: Kocsis István csodálatos élete
 
Ajánlott bejegyzésünk: Mi a baj a médiatörvénnyel?

 

Szólj hozzá

budapest bkv bécs london amszterdam tarifa jegyár párisz