2010. nov 17.

Az egyház-finanszírozás margójára

írta: Metropolisz
Az egyház-finanszírozás margójára

 Egy kormányközeli elképzelés szerint át kellene alakítani az egyházak finanszírozását, amelynek nem titkolt célja, hogy megszüntesse az úgynevezett "biznisz egyházakat". A javaslat olyan tervezetekkel szüntetné meg őket, mely vagy felemelné az egyházalapításhoz szükséges száz fős limitet tízezerre, vagy százéves honossághoz kötné a lehetőséget. A Piroslap blog bőven foglalkozik az elképzeléssel, igencsak sajátos prezentálásban.

Érvelésük alapja - amellyel egyébiránt egyetértünk -, hogy a kisegyházak is képviselhetnek támogatható/támogatandó hitéleti vagy társadalmi értékeket. Ez eddig rendben is van. Már csak azért is, mert hazánk volt az első olyan állam a civilizált Európában, amelyik a XVI. században garantálta a vallásszabadságot polgárainak. Történelmi hagyományaink is ezért arra sarkallanak, hogy a legmagasabb szinten támogassuk a hit- és meggyőződés szabadságát.

 Ugyanakkor érdemes lenne elővenni a szekuláris állam azon folyton felbukkanó kérdését, miszerint hogyan is valósul meg az állam és egyházak szétválasztása. Gondolatom szerint nem megerősíteni kellene a történelmi egyházak állami finanszírozását, hanem visszaszorítani azon keretek közé, melyek konkrét társadalmi-kulturális célhoz kötődnek. Ebből pedig miért is ne részesülhetnének a kisebb felekezetek is?

Ugyanakkor az egyházak működését ne az összes adófizető finanszírozza, hanem egyházak részére juttatott adományokkal oldják meg az egyház tagjai, a hívők. Ennél a pontnál eljuthatunk ahhoz a kérdéshez is, hogy a pártok finanszírozásában is ennek kellene lenni a gyakorlatnak. Rendkívül rokonszenves számomra az Egyesült Államokban tapasztalt minta, miszerint az elnökjelöltek a választási kampány során körbeturnézzák az országot, anyagi támogatást (is) gyűjtve önmagának.

S itt visszajutunk a Piroslaphoz is, állítása szerint ugyanis a történelmi egyházak összefonódtak a politikai pártokkal, míg a friss gyülekezetek tiszták maradtak ebben a kérdésben. Érvelésük egyrészt fals: a KDNP-nek ugyanannyi vagy kevesebb köze van a katolikusokhoz vagy a MIÉPnek a reformátusokhoz, mint az egykori SzDSz-nek vagy a legújabbkori MDF-nek a Hit Gyülekezetéhez. A pártok finanszírozásának átalakítása esetén ez a kérdés is okafogyottá válna a jövőben...

Szólj hozzá

hit gyülekezte pártfinanszírozás katolikus egyház református egyház egyház finanszírozás