Jászladány újratöltve
A Legfelsőbb Bíróság minapi ítélete szerint jogellenesen különíti el egymástól a - helyben - kisebbségben élő magyar gyermekeket a többségi cigányoktól a jászladányi önkormányzat. Az ítéletben felszólítja az önkormányzatot, hogy hagyjon fel a további jogsértéssel. Az indoklás szerint a cigány és a hátrányos vagyoni helyzetű gyerekek társadalmi pozíciójuk miatt nem járhattak az alapítványi iskolába. A Tiszta Beszéd véleménye szerint a bíróság nem bírt a jogvédőnek álcázott álliberális lobbival... Szegregáció-e, amit annak hirdetnek? Mi a helyzet Jászladányban?
Jászladányban tíz évvel ezelőttig csupán egyetlen, önkormányzati fenntartású általános iskola működött. Az alacsony oktatási színvonal, a sok magatartászavaros, tanulási nehézségekkel küszködő diák miatt azonban aki tehette, a szomszédos településekre kezdte el járatni gyermekét. 2000-ben 740 jászladányi, általános iskolás korú gyermekből több mint 140 más település intézményében kezdte meg a tanévet. Ez a jelentős szám jelentette egy magániskola piaci alapját Jászladányban. Így jött létre az Antal Mihály Alapítványi Általános Iskola, megoldva azt a lehetetlen helyzetet, hogy gyermekek tömegeinek kelljen lakóhelyüktől távol alapfokú oktatásban részt venni. Hiszen józan logika alapján ezek a gyermekek voltak hátrányosan megkülönböztetve.
Csak néhány számszerűsíthető példa arra, miért kellett ezeknek a gyermekeknek máshol biztosítani az egészséges és kiegyensúlyozott oktatáshoz való lehetőséget: a 2005/2006-os tanév után megmaradt önkormányzati iskolában egy év alatt megduplázódott az évfolyamismétlők aránya; a 250 óránál többet hiányzó diákok aránya hússzorosára (!!) emelkedett; valamint relevánsan csökkent az érettségit adó középfokú oktatási intézményekben továbbtanulók aránya.
A botrány akkor robbant ki, amikor az alapítványi iskola az önkormányzati fenntartású intézmény felét kibérelve kezdte meg működését. Az előbbiben a kezdetektől fogva magasabb volt - a szülők jobb anyagi helyzete miatt - a magyar gyermekek aránya, az utóbbiban azonban jobbára csak a helyi cigány gyerekek tanultak. Az alapítványi iskolával szembeni támadások azért is erősödtek, mert több roma szülő nehezményezte, hogy gyermeke azért nem juthat be az intézménybe, mert nem tudják kifizetni a havi négyezer forintos tandíjat. A Tiszta Beszéd véleménye szerint pontosan ez egy magániskolának a lényege. Sok mindennek nevezhető ez az úgy, de etnikai alapú szegregációnak semmiképpen: alátámasztja ezt az is, hogy számos cigány származású gyermek tanul az alapítványi intézményben és számos magyar származású az önkormányzatiban.
Érdekesség, hogy első fokon a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, másodfokon pedig a Debreceni Ítélőtábla ítélte úgy meg, hogy a jászladányi önkormányzat nem követett el jogsértést azzal, hogy iskolaépületének egy részét bérbe adta egy magániskolának. A szerződés nem volt színlelt, a bérleti jogviszonyból így nem következik a diszkrimináció. Az már nem a bírósági ítélet része, hanem magánvélemény: pontosan az a kapitalizmus lényege, hogy ha módom és lehetőségem van rá, akkor jobb termékeket, szolgáltatásokat vásárolok magamnak és szeretteimnek. Az oktatás is egy ilyen szolgáltatás: ha van rá havi négyezer forintom, miért ne járathatnám gyermekemet egy olyan közösségbe, ahol inkább biztosítva látom testi-lelki fejlődését, tanulmányi előmenetelét, szellemi kiteljesedését?