Az alkotmányozás kritikája
A Tiszta Beszéd véleménye szerint egy alkotmányozási folyamat akkor lehet sikeres, ha közben biztosított az átláthatóság, a nyitottság, valamint teret adnak a vélemények sokszínűségének megjelenésére. Széles körű, érdemi társadalmi vita nélkül valószínűleg nem lehet tartós, fenntartható alaptörvényt létrehozni. Ebből a szempontból a kormánypártok ha nem is vizsgáztak jelesre, de megfelelőnek minősíthető módon tettek kísérletet a széles közvélemény, a civil és tudományos szervezetek bevonására.
Sok helyen találkozni azzal a véleménnyel, hogy egypárti alkotmány készül. Az érv ott bukik meg, hogy a baloldali ellenzéki erők kísérletet sem tettek arra, hogy részesei legyenek az új alaptörvény meghozatalának. Sokkal hitelesebb és védhetőbb álláspont lett volna az MSzP és az LMP részéről az, ha módosítóindítványok tömkelegével álltak volna elő, szakmai - és nem érzelmi - alapon bírálták volna a készülő alaptörvényt, és ha akcióik mindegyike elbukott volna a kormánypártok országgyűlési többségén, akkor hagyták volna ott az alkotmány-előkészítés folyamatát.
Az új alaptörvény hosszútávú legitimációját mégsem ez ássa alá, hanem annak szövege. A szóban forgó tervezet ugyanis túl hosszú és túl részletes, sok mindennel foglakozik és sok mindent szeretne szabályozni, mintha a napjaink gondolkodását, gazdasági és társadalmi felfogását kívánná konzerválni. Például az alkotmányba betonozott gazdaságpolitikai irányelvek (mint a nyugdíjrendszer kérdése) teszik a szöveget korunk "termékévé", s ez kényszeríti majd ki az utókortól azt, hogy megváltoztassa a szöveget. Hasonló esettel találkozunk akkor is, ha az államszervezet szabályozásainak kérdését vesszük górcső alá. A Fidesz jelenkorunk állapotát erőltetné rá a jövő nemzedékeire, akik azért, hogy majdani problémáikat egy hatékony és rugalmas államon keresztül oldják meg, kényszerülnek majd a most véglegesnek kikiáltott alkotmány újraírására.
A jelenleg érvényes alaptörvényhez képest azonban nincs jelentős változás a mostani tervezetben. A készülő jogszabály érezhetően nem változtatja meg az állam, az ország, a polgárok életét, mindennapjainak működését. Természetesen van néhány pont, amivel érzelmi alapon lehet vitatkozni: ilyen a meleg párok jogi státusza, a szavazati jog, vagy az abortusz kérdése. De ezen kérdéseket egy következő nemzedék a saját szája íze szerint majd újragondolja... a saját alkotmánya részeként.
