Az adószámmérséklés és adórendszer-egyszerűsítés lázában égő adócsökkenemzeti együttműködés kormánya a hamburgeradó bevezetését tervezi. A Nagy Tavaszi Reformcsomag részeként növelnék a dohány- és alkoholtermékek jövedéki adóját; a magas cukor-, zsír-, sótartalmú termékekre egészségügyi hozzájárulást vetnének ki; valamint külön teher sújtaná az extrém sportokat űzőket. Kevés olyan adóötlet van, ami ennyi pró és kontra véleményt indukálhat, mint ez a javaslat.

A kormány érvelése szerint az egészségtelenül élőknek nagyobb hozzájárulást kell tenniük az egészségügyi rendszer fenntartásához. Az egészségkárosító termékek fogyasztását követő egészségügyi ellátás, kórházi kezelés költségeit nyilvánvalóan a társadalom fizeti meg. Ez viszont nem a terhek egyenlő elosztása. Így jogosnak tűnik az érv, hogy aki ily módon él, az vállalja a rizikót is. Két ponton azonban sántít a kormány álláspontja:

- Táplálkozáskutatók szerint nincs egészségtelen étel, csupán egészségtelen étrend. Mindent lehet fogyasztani - csak mint az élet összes egyéb területén, a mértéknek és az arányoknak nagy jelentősége van. Nehéz lesz így megindokolni, hogy a hagyományos ételeink (a kolbászoktól kezdve a pacalpörköltig) miért nem, a cukormentes kóla pedig miért esik majd a törvény hatálya alá.

- Ha azonban a társadalom álláspontja az, hogy mégis vannak olyan termékek, melyeket különadóval kell sújtani, akkor érthetetlen, miért nem vonjuk be ebbe a körbe a ma még a feketegazdaságot erősítő drogpiacot. A kábítószerek - reménytelen, így értelmetlen - üldözésére fordított, valamint a fogyasztásukból eredő egészségügyi kiadások is a társadalmi kockázatközösség számláját terheli; ahelyett, hogy bölcs belátással gazdasági hasznot húznánk az ellenőrzött úton terjesztett, kontrollált szerek, adóiból.

De visszatérve az eredeti kérdésre: a kormány célja teljesen indokolható. A nemzet egészségügyi állapotának javulása, így az egészségügyi kiadások mérséklése elsődleges feladat. A fogyasztási szokások megváltoztatása az áron keresztül (is) lehetséges. Ezt ismerték fel a kormányok Németországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában is - ahol szintén a hamburgerről nevezték el a közterhet.

Az új adónem azonban csak látszatintézkedés lehet, ha az abból befolyó összegeket nem az egészségtudatos életre nevelésre, a sport megszerettetésére, a tömegsport felélesztésére fordítja a kormány...

Ha tetszett az írás, csatlakozz hozzánk facebookon:

Vagy ajánld ismerőseidnek ezt a cikket: