"Egy magyar nemzet van, egy magyar állampolgárság lesz." - nyilatkozta Semjén Zsolt, még tavaly áprilisban, majd nem sokkal azután az Országgyűlés megszavazta az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló, általában csak kettős állampolgárságként emlegetett törvényt. Az akkortájt kibontakozó társadalmi vita kulcskérdése az volt: az "új" magyar állampolgárok elnyerik-e a szavazójogot is, a nemzethez való tartozás legmagasabb fokú kifejezésén túl. Az új alkotmányt előkészítő bizottság tagjai köréből kiszivárgó információk alapján ma már egyértelmű  választ kaphatunk egykori kételyeinkre.

Mikola István egykori szavai most valósággá válhatnak: a nemzet orvosa még 2006-ban nyilatkozta, hogy a Fidesz majd a határon túliak szavazataival fogja majd bebetonozni magát a hatalomba. Így a kétségtelenül jogos és elvitathatatlan, ám eddig csupán szimbolikusnak tekintett magyar állampolgárságra vonatkozó igény új megvilágításba kerül. Január 1-től ugyanis lehetősége van a határon túlra szakadt nemzettársaknak a magyar állampolgárság megszerzésére, elemzők szerint 2014-re akár félmillió új állampolgárral is gyarapodhat Magyarország.

Szinte már biztosra vehető, hogy áprilisban olyan alkotmányt fogad majd el az Országgyűlés, amely lehetővé teszi az új, nem a Magyar Köztársaság területén élő állampolgárok számára is a választáson való részvételt. A választói jogi törvény fog rendelkezni arról, hogyan, milyen módon is történhet majd ez. Kormányzati körökből kétfajta alternatíva került eddig napvilágra: az egyik tervezet szerint a 200 országgyűlési mandátumon felül 6-10 képviselői helyet biztosítanának a határon túli magyar politikusoknak, a hazai kisebbségekhez hasonlóan. A másik opció szerint a kettős állampolgárságot megszerző választók a pártlistákra voksolhatnának. Amennyiben igaznak tekintjük ama vélekedést, miszerint ezek a szavazatok döntően a magyar jobboldalt erősítenék, úgy ez a második verzió szolgálná leginkább a Fidesz érdekeit, akik így tudnák növelni listán megszerezhető mandátumaik számát.

A külhoni magyarok számához képest arányaiban Délvidéken és Erdélyben (beleértve Partiumot és Székelyföldet) mutatkozik eddig a legnagyobb igény a magyar állampolgárság megszerzésére; míg a szlovák állam részéről beígért retorziótól való félelem miatt Felvidéken folyamodtak legkevesebb kedvezményezett honosításért. Az eljárás egyébként a határon túli magyar konzulátusokon, valamint a magyarországi önkormányzatoknál és a Bevándorlási Hivatal irodáiban kezdeményezhető.

Meglepő módon ezidáig nem kavart különösebb politikai vihart a határon túli magyarok szavazati joghoz való jutása. Az esetlegesen kiújuló társadalmi vita azonban könnyen feszültséget teremthet a csonkaországi és a határon túli magyarok között. Két szempontot kell a kérdés megvitatása során világosan látni: teljes mértékben elfogadható álláspont, hogy mondjuk önkormányzati választáson csak azok voksolhassanak, akik valóban az ország területén élnek. Másfelől azonban meg kellene oldani a határon túli magyarok képviseletét a magyar törvényhozásban (választói jogtól függetlenül is). Egyik felfogás szerint azért, mert az Országgyűlés nem csupán az állam, hanem a nemzet legmagasabb politikai fóruma is; másrészt pedig azért, mert nyilvánvalóan igazságtalan lenne, hogy bár Magyarország állampolgári kötelezettségeket ró jogilag "új polgáraira", a kötelességeik meghatározására azonban nem lenne befolyásuk. Ti hogyan oldanátok fel a feszültséget a két álláspont között, valamint hogyan szabályoznátok a választójogi kérdést?

Ha tetszett az írás, csatlakozz hozzánk facebookon:

Vagy ajánld ismerőseidnek ezt a cikket: